Posted on Leave a comment

Creating EMBeD, the Embedded Malware Benchmark Dataset

Hello there! My name is Dávid Maliga, a first-year PhD student – under the supervision of Prof. Levente Buttyán – in the CrySyS lab, and I would like to share with you our latest work, which we just recently presented at this year’s CITDS conference (2026 IEEE 4th Conference on Information Technology and Data Science) in the city of Debrecen, at the beautiful campus of the University of Debrecen.

Repeatability of expreiments is an important requirement for any scientific approach. Repeatability means that if someone wants to apply an existing approach to their own problem, they should be able to do so reliably, by following the documented methodology. The same methodology under which the original approach was developed and validated. This means, to verify an approach, repeating the same measurements on the same dataset should produce exactly the same results.

Unfortunately, in the field of IoT malware detection, the current tendency is that individual research groups use their own, proprietary datasets. This renders reproducibility difficult, because even if we succesfully reproduce their approach, we don’t have their data to validate it. If we consider machine-learning based approaches, even if two approaches rely on the same dataset, the specific train–test split could be unavailable. This way we couldn’t tell whether the difference in results come from the approaches or the split. This raises the question of whether results obtained in different settings are genuinely comparable. Without a shared reference point, it becomes hard to say whether one approach outperforms the other.

To address this issue, we have developed a methodology for creating EMBeD (Embedded Malware Benchmark Dataset), a publicly available benchmark dataset specifically for IoT malware binaries. This method processes existing malware datasets to extract metadata and filter out unreliable or underrepresented samples. It also verifies malware family labels and balances the dataset in terms of number of samples per malware family.

Workflow

Data preparation

The first step is to build a malware metadata database for the next stages of the workflow. Malware samples from existing public datasets are processed through a pipeline that extracts basic information about each file, such as its hash, architecture, bitness and entropy, as well as various statistics from VirusTotal scan results. Samples that appear to be benign or have underrepresented properties are filtered out. The result is a clean, detailed database of potential malware samples that can be added to the benchmark dataset.

Enhancing family labeling

Next, a reliable family label is required for each sample. This information can be extracted from the VirusTotal scan results by aggregating the votes and labels provided by various antivirus engines. As the antivirus engines often disagree about the family label, the votes are weighted according to the historical accuracy of the engines to provide an initial family label for each sample.

These initial labels are then validated using a similarity graph. In this structure, each node represents a sample, and two nodes are connected if, and only if their corresponding samples are similar. We consider two samples similar if their TLSH difference score is below a certain threshold, where TLSH is well-known fuzzy hashing scheme that can quantify the dissimilarity of two samples. For each sample, the weighted initial family labels of its neighbours in the similarity graph are aggregated, with those that have lower dissimilarity score getting larger weight. If the new aggregated label differs from the sample’s initially assigned label, then we consider the initial label to be inconsistent, and the sample is removed. This process is repeated until all remaining labels are consistent.

Balancing the family sizes

Finally, the dataset needs to be balanced, as some malware families have far more samples than others. For large families, we select a representative subset of the samples conatining a target number of samples. For small families below the target size, we search for additional samples on VirusTotal using the LiveHunt and RetroHunt features. We also perform similarity search in Ukatemi’s Kaibou Repo, a large repository of around 800 million malware binaries with a fast similiraty search engine. This process is repeated until family sizes become balanced.

Preliminary results

To verify that our method was working, we created a proof-of-concept (PoC) benchmark dataset, aiming to collect 100 samples per family. To achieve this, we applied the process to 67,800 MIPS-based IoT malware samples. After labelling and balancing, we achieved an evenly sized benchmark dataset covering seven malware families: mirai, gafgyt, hajime, kaiji, tsunami, ddostf and dofloo. With this small-scale PoC dataset, we demonstrated that the entire workflow is effective and can produce a benchmark dataset.

Result

Our goal for the future is to expand this project and publish a much larger version of EMBeD as soon as possible. This will involve extending the scope beyond MIPS to include other architectures commonly used in IoT devices, such as ARM. This would make the benchmark useful for a much wider range of malware detection research across the IoT domain.

If you are interested in the methodology and would like to know more details, the paper presented at the conference is available here. It should be cited as follows: Dávid Maliga, Dorottya Papp and Levente Buttyán, Creating EMBeD, the Embedded Malware Benchmark Dataset, IEEE Conference on Information Technology and Data Science, 2026.

We would like to thank VirusTotal for providing an academic license, and Ukatemi Technologies for granting access to their Kaibou malware repository.

Posted on Leave a comment

CAN We Trust Your Results? A Cross-Dataset Study of Automotive IDS Evaluation

Our new paper is available now here.
You can cite it like this: B. Koltai, G. Ács and A. Gazdag, CAN We Trust Your Results? A Cross-Dataset Study of Automotive IDS Evaluation, Euro S&P – ACSW26, 2026.

Modern vehicles are no longer just mechanical machines. They are complex computer systems on wheels, with many electronic control units constantly talking to each other. One of the main communication systems inside vehicles is the Controller Area Network, or CAN bus.
The CAN bus was designed to be fast and reliable, but not necessarily secure. As cars have become more connected, this has become a serious concern. If an attacker gains access to the vehicle network, they may try to inject fake messages, block legitimate ones, or modify vehicle signals. This is why many researchers have worked on intrusion detection systems, or IDSs, for automotive networks.
These systems are meant to detect suspicious activity on the CAN bus. But there is an important question behind this work:

If an IDS performs well in one study, can we trust that it will also work well in another vehicle, another dataset, or another attack scenario? Or in other words: Are some current methods too dependent on the specific datasets they used?

Continue reading CAN We Trust Your Results? A Cross-Dataset Study of Automotive IDS Evaluation

Posted on Leave a comment

GAME: Genetic Algorithm for Malware Evasion

This post summarizes the work we presented at the 15th Conference of PhD Students in Computer Science (CSCS), 2026 in Szeged. My name is Jószef Sándor, I’m a PhD student in the CrySyS Lab, mentored by Prof. Levente Buttyán. A BSc student, Bence Kovács, was also involved in this project, mostly working on the implementation of our ideas.

Imagine a lightweight malware detector running on a small IoT device. It’s fast, compact, and accurate on test data. Now imagine an attacker who tweaks a malware file just enough to fool the detector – while the malware still works exactly as intended. This is a rational move for the attacker: building a whole new malware is difficult and expensive, so reusing existing malware – even at the binary level – while evading detection is a much cheaper path to success.

Continue reading GAME: Genetic Algorithm for Malware Evasion

Posted on Leave a comment

Increasing storage efficiency in large malware repositories by differential storage and incremental clustering of samples

Hi there! I’m Dávid Maliga, a PhD student in the CrySyS lab, under the supervision of Prof. Levente Buttyán, and I have recently presented our extended abstract at this year’s CSCS conference (15th Conference of PhD Students in Computer Science) in the wonderful city of Szeged. This work was part of an R&D project that focused on designing efficient differential storage schemes for large malware repositories (e.g., VirusTotal, MalwareBazaar, or Kaibou Repo). Our project partner was Ukatemi Technologies, and the project was funded by the National Research, Development and Innovation Office of Hungary under grant number 2023-1.1.1PIACI_FÓKUSZ-2024-00030.

The main idea of our work stems from the observation that many malware samples are not entirely new, but rather minor modifications of existing members of a malware family. Thus, if we organize similar samples into groups (clusters), it suffices to store one “complete” sample per group – a representative sample for the whole cluster – with the rest stored as differences with respect to the completely stored sample; this is known as differential storage.

Continue reading Increasing storage efficiency in large malware repositories by differential storage and incremental clustering of samples

Posted on Leave a comment

Locked Shields Partner Run 2026 – kiberbiztonság az egyetemi gyakorlatban

Az első 3 között végzett a magyar csapat a Locked Shields 2026 Partner Runon! (Pontosabb eredményt nem hírdettek a szervezők.)

A Locked Shields minden évben a világ legnagyobb és egyik legösszetettebb valós idejű kibervédelmi gyakorlataként teszi próbára a NATO szövetségesek és partnerek kiberbiztonsági szakértőit. Ennek az gyakorlatnak a “főpróbája” a Locked Shields Partner Run, amelyre a hazai egyetemek több mint tíz éve delegálnak oktatókat és hallgatókat. Nagyon jó példája ez az egyetemi kooperációnak, amelynek oktatás-kutatási és innovációs eredményeit ma már az oktatásban is használjuk. A Partner Run egyben lehetőséget terem a hallgatóknak arra, hogy az elméleti tudásukat valós körülmények között próbára tegyék. A gyakorlatot a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ (CCDCOE) szervezi Tallinnból, Észtországból.

A gyakorlat alapvetően egy “Red Team vs. Blue Team” struktúrára épül: a vörös csapat szerepe a támadás szimulálása, míg a kék csapatok – nemzeti vagy nemzetközi formációk – célja a védelmi stratégiák és technikai megoldások összehangolt alkalmazása a támadások kivédésére, és a támadó beazonosítására. A gyakorlat során a résztvevők nem csupán műszaki kihívásokkal néznek szembe, hanem a stratégiai döntéshozatal, jogi kérdések, igazságügyi feladatok és a krízis kommunikáció területén is komplex, dinamikusan változó helyzeteket kell kezelniük.

A gyakorlaton való közös részvétel már egyfajta tavaszi hagyomány a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói és oktatói számára. Ehhez tavaly csatlakoztak az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd idén a Pécsi Tudományegyetem, illetve a győri Széchényi István Egyetem hallgatói is.

A szervezők által közzétett hír elérhető itt.

Posted on Leave a comment

CrySyS dataset of CAN traffic logs containing fabrication and masquerade attacks

Our paper introducing a new CAN dataset is now available in Nature: Scientific Data.
The dataset contains 26 recordings of benign network traffic, amounting to more than 2.5 hours of traffic. We performed two attacks (injection and modification) with different configurations multiple times on each benign trace to create a comprehensive set of traffic logs. The dataset structure was explicitly designed with machine learning applications in mind.

Continue reading CrySyS dataset of CAN traffic logs containing fabrication and masquerade attacks

Posted on Leave a comment

c0r3dump @ VolgaCTF

VolgaCTF is one of the largest hacker competitions of the Russian Federation. This year, our one-year-old hacker team, c0r3dump, successfully qualified for the VolgaCTF Final by achieving the 16th place in the qualification round in March. The 9th VolgaCTF Final was held in Holiday Inn, Samara between September 17 (Tuesday) and September 20 (Friday). 19 teams were competing in the final, 3 Austrian, 1 Vietnamese, 14 Russian and 1 Hungarian. This was the first CTF final of “c0r3dump”.

c0r3dump team

Continue reading c0r3dump @ VolgaCTF

Posted on Leave a comment

DEFCON '17 – A verseny

A Föld legelismertebb hacker versenye a DefCon konferencia Capture-the-Flag versenyének döntője, amit minden évben Las Vegas városában rendeznek, idén már 21. alkalommal. Az előző évekhez képest változás volt, hogy az eddig megszokott Bally’s helyett a Caesars Palace-ben rendezték meg a versenyt. A döntőbe jutáshoz egész évben rendeznek kvalifikációs versenyeket, és nagy örömünkre hackercsapatunk, a !SpamAndHex idén is részt vehetett a döntőben, immár harmadszorra.

A döntő egy több napos esemény, ahol a világ legjobbjai mérik össze tudásukat és stratégiájukat, idén 15 csapat. Mert ugyan nagyon fontos megtalálni és javítani a hibát, valamint a sikeres támadás pontot ér, de ez nem minden. A versenyen valóshoz közeli szituációban kell helyt állni: a csapatoknak a sérülékenység-keresés és a titkos információk megszerzése mellett IT rendszert is kell üzemeltetniük. És ha nem elérhető egy szolgáltatás, akkor a csapat pontokat veszít, mert a való életben sem örülünk, ha nem férünk hozzá a szükséges szolgáltatáshoz.

És itt jön képbe a stratégia. Ha sikeresen támadunk a versenyen és megszerezzük a titkos információt, pontot nyerünk. Ha nem elérhető egy-egy szolgáltatás, pontot veszítünk. Viszont minden csapat ugyanazokat a szolgáltatásokat üzemelteti, vagyis ha megtámadunk valakit, azzal nem csak pontot szerzünk, hanem a hibára is rávezetjük a másik csapatot. Ráadásul mutatunk nekik egy működő támadást, amit akár ellenünk is felhasználhatnak. Szóval védekezni is kell: ha megtaláltuk a sérülékenységet, nem csak ki kell használnunk mások rendszerében, hanem javítanunk is kell a sajátunkban.

Az üzemeltetési felelősség miatt a csapatok kapnak némi felkészülési időt, hogy kiismerjék a rendszert, amiért felelnek. A döntőben ez a verseny kezdete előtti nap volt. Itt találkoztunk először a cLEMENCy platformmal, ami nagyon távol áll a megszokott IT rendszerektől. Hagyományos rendszerekben a memóriában a legnagyobb helyi értékű számjegyet vagy a szám végén (big-endian), vagy a szám elején (little-endian) szokás tárolni. Ezzel szemben a cLEMENCy middle-endian, vagyis a legnagyobb helyi értékű számjegy a szám közepén helyezkedik el. Ez kihívássá teszi a memória olvasását és értelmezését, ráadásul nem léteznek kész eszközök, amik ezt kezelni tudnák. Arról nem is beszélve, hogy a cLEMENCy-n minden byte 9 bitből áll az általánosan megszokott 8 helyett. Vagyis adott egy nagyon különleges platform és egyetlen egy nap (!), hogy elkészüljenek azok a szoftverek, amelyek segítenek a platformra készült feladatok megoldásában.

Alapvetően háromféle szoftverre van szükség: assembler, wrapper és disassembler. Először az assemblert készítettünk el, hogy a saját magunk által írt programokat lefordíthassuk a cLEMENCy platform nyelvére és futtathassuk azt. A futtatáshoz egy emulatort kaptunk, vagyis nem egy fizikailag létező számítógépen futottak a feladatok, hanem egy kibertérben futtatott számítógépen. Az emulator köré készítettük el a wrappert, hogy szüneteltethessük a programok futását és futás közben megnézhessük a memória, valamint a regiszterek tartalmát. Ez sokat segített hibakeresés közben, de még mindig hiányzott a disassembler. Ugyanis a futtatható binárisok értelmezését és visszafejtését nem gépi kód szinten szoktuk végezni, hanem megpróbálunk visszalépni az ún. assembly szintre, ami ugyan sokkal kevéssé olvasható, mint egy jól ismert programozási nyelven írt forráskód, de legalább az utasításokat és operandusaikat nem számokként látjuk, hanem olvasható formában tudjuk értelmezni.

A verseny első napján a szervezők reggel 9 órakor nyitották meg a CTF termet a versenyző csapatok előtt. A csapatok 1 órát kaptak, hogy felállíthassák hálózataikat, majd 10 órakor megkezdődött a verseny.

A tavalyi megmérettetéshez hasonlóan a csapatok szolgáltatásai egy központi helyen futottak. A szolgáltatásokhoz tartozó futtatható binárisokat egy webes felületen lehetett lecserélni, azonban minden csere látható volt minden más csapat számára. Ezt az jelentette, hogy akár egy másik csapat által készített futtatható binárist is használhatott egy csapat. Ez azonban veszélyeket is rejt magában. Ha értelmezés nélkül kezdenénk el lecserélni a futtatható binárisainkat azokra, amiket a többiek készítettek, előfordulhat, hogy hátrányba kerülünk a többiekkel szemben, mert pl. nem képes futni a progam, vagy rejtett csapdát helyeztek el benne a készítők.

A legelső feladatot rubix névre keresztelték a szervezők és a Rubik-kocka megoldását implementálta. Az első dolog, ami megütötte a szemünket, az volt, hogy a program az emulátorban csak bináris adatokat jelenített meg a képernyőn. Ezért nagyon gyorsan le kellett fejlesztenünk egy kisebb szoftvert, ami a 9-bites bájtokat lefordította 8-bites bájtokra. Ezután tudtuk csak elkezdeni értelmezni a feladat kimenetét. Ezt a feladatot először a HITCON csapat oldotta meg, majd lassan a többi csapattól is elkezdtek beérkezni a megoldások.

A nap folyamán további 2 feladatot adtak ki a szervezők, amiket szinten a HITCON csapat oldott meg elsőre. Összesen 10 órán keresztül tartott ez a nap, ami elég fárasztó volt. Sikerült támadást készítenünk a rubix feladathoz és két másikhoz is. Azonban hamar rájöttünk, hogy az eszközeink nem elég hatékonyak, nem tudjuk elég gyorsan megérteni a futtatható binárisok működését. Ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyeztünk a hálózati forgalom elemzésére is. A célunk az volt, hogy a hozzánk érkező hálózati forgalomból ki tudjuk emelni a támadásokat, amiket más csapatok indítottak ellenünk. Azonban ez csak első olvasásra ilyen egyszerű, mivel a folyamat tele volt hamis riasztásokkal a szervezők által beszúrt direkt félrevezető forgalom miatt. Ráadásul a hálózatelemző szoftvert (Wireshark) is át kellett írnunk, hogy 9-bites bájtokkal dolgozzon.

A második nap végére a 15. helyen álltunk.

A verseny utolsó napja már csak 4 órás volt. A korábbi évekhez hasonlóan a scoreboardot nem láthattuk így csak az előző este eredményeire lehetett támaszkodni. Ez a nap is egy új szolgáltatással indult babyecho néven, ami gyakorlatilag egy nagyon egyszerű format string sérülékenységet tartalmazott. A feladat érdekessége az volt, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően 1-2 percen belül a Tea Deliverers már meg is oldotta. A verseny után a szervezőkkel beszélve Ők ennek kapcsán arra gyanítanak, hogy már előtte valahogyan meg tudták szerezni a binárist és úgy dolgoztak rajta előtte. Az persze kérdéses, hogy a verseny szabályzatával ez mennyire összeegyeztethető, de ezt most nem célunk megítélni. A lényeg, hogy ezt sérülékenységet mi is sikeresen kihasználtuk és javítottuk. A méréseink alapján az utolsó napon még 3 támadásunk sikeresen szerzett és küldött be flageket.

A verseny a szokásos módon a ‘Europe – The final countdown’ klasszikusával ért véget 2 órakor. A verseny után beszélgettünk több csapattal köztük a Shellphish-sel Santa Barbarából, a pasten-nel Izraelből vagy például az Eat, Sleep, Pwn, Repeattel Németországból.

A verseny záró eseményén a szokásokhoz híven csak az első három helyezettet sorolták fel, akik név szerint az immár negyedszerre győztes (és ezáltal a legsikeresebb csapat a DEFCON 21 éve alatt) PPP (USA), HITCON (Taiwan), A0E (Kína). Őszinte gratuláció a csapatoknak ezért a hihetetlen eredményért!

Összességében elmondható, hogy a tavalyi évhez hasonlóan nagyon sokat számított, hogy egy adott csapat milyen eszközkészlettel rendelkezett a verseny megkezdése előtt, illetve mennyire ügyesen tudta ezeket a toolokat felhasználni. Nálunk sajnos ezek nem tudtak eléggé kiforrni a verseny ideje alatt, így elég nagy hátrányban voltunk a verseny többi szereplőjéhez képest. Ettől függetlenül úgy gondoljuk, hogy ismét nagyon sok gazdag élménnyel gyarapodtunk.

Végül, de nem utolsó sorban hivatalosan is megköszönjük minden támogatónknak, hogy lehetővé tették a kiutazásunkat és ezáltal szerepelhettünk ismét ezen a világszintű megmérettetésen. A verseny tényleges eredményétől függetlenül büszkék vagyunk arra, hogy a világ 15 legjobb csapata között tudhatjuk magunkat évről évre és ezáltal nemcsak magunknak és a CrySyS Labornak, hanem talán az egész országnak is öregbítettük a hírnevét.

microseccrysysbalabitmrg-effitasesetukatemivikeuro-onetresoritpadi

Posted on Leave a comment

Defcon 2017 CTF – kezdetek

A CrySyS Lab egy olyan szervezet, ami folyamatosan fejlődik, átalakul, szervez, csinál, kitalál, megold, és úgy általában, aktív és dolgozik. Van egy hacker csapatunk, a neve !SpamAndHex. Van saját twitterük is https://twitter.com/SpamAndHex.

De mit csinál egy hacker csapat? A black hat hacker feltör rendszereket a saját előnyére, a white hat hacker biztonságosabbá teszi az Internetet, azáltal, hogy a felfedezett hibákat kezeli. A responsible disclosure az a folyamat, amikor egy hacker felfedez egy hibát, és azt nem csak úgy beleönti az Internetbe, hanem felelősségtelejesen segíti a hibát elkövető céget, hogy ki lehessen azt javítani. Az ethical hacker egy white hat hacker aki felkérésre dolgozik, általában pénzért.

A hacker csapat viszont más. A hacker csapat hacker versenyeken versenyez. Minden nagyobb biztonsági konferenciának van hacker versenye, ezeket többnyire CTF-nek (Capture The Flag) hívják, ami a hagyományos zászlófogásos harci játék megfelelője akar lenni. Itt azonban a flag többnyire egy titkos információ, ezt kell megszerezni egy szolgáltatás megtörésével, egy kriptográfiai feladat megoldásával, vagy bármi más hasonlóval. Hacker feladattal. A feladatokat más hackerek készítik, a szervezők. Nem éles rendszereket kell feltörni, hanem valóshoz hasonló megoldásokat. Például egy banki rendszerhez hasonló megoldást, melynek a biztonsági problémája hasonló egy valódi bankban potenciálisan elkövetett hibával. Vagy feladat lehet egy hangfájl analízise, amely fájlban valaki elrejtett egy titkos információt.

A hackercsapatok versenye tehát arról szól, hogy ki érti jobban a hacker technikákat, ki gyorsabb, okosabb, ügyesebb. Nem ezért, hogy majd jól feltörje a szomszéd hálózatát, hanem azért, mert ezzel a tudással jót tud tenni. Megvédeni a céget, az országot, megtalálni a hibát a hálózatban, a programban, kezelni a beeső támadásokat vagy éppen feltárni egy korábban elkövetett támadás menetét a nyomokból. Tehát megvédeni a világot.

Sokféle verseny – sokféle feladvány. Nem egy konferencia van, nem egy CTF verseny, hanem tucatszámra bonyolított versenyek. Senki nem tud indulni mindegyiken. A legjobb értékmérő talán a CTFTime.org. Ők összegzik az összes hackerverseny eredményét, súlyozzák azokat és végül kibökik, abban az évben melyik csapat hogyan teljesít. Most éppen a !SpamAndHex 18. éves szinten, de voltunk már 5. helyezettek is. Ötödiknek rangsorolt csapat a Földön! Szerintünk ez nagyon durva. A 18. helyezés is olyan, hogy nagyon durván jó. És nyilván függ a helyezés a tudáson túl attól is, hogy mennyi idő marad a csapatnak egy évben több tucat versenyen részt venni. (A felkészülésre is kellene idő persze…). Egy ötödik hely olyan, hogy csak négy országot tudsz elénk képzelni, pedig nem egy informatikában fejlett ország van a világban. Találgass, ki végzett előttünk!

Szóval van egy hacker csapatunk. A Föld (világot nem írok, hátha vannak kint is) legelismertebb hacker versenye a DefCon konferencia CTFdöntője Las Vegas városában. Ez a konferencia már évekkel ezelőtt is kb. 20 000 fős volt, olyan tömegrendezvény, amit nehéz elképzelni. 1000 fő fölötti előadótermeknél nem lehet bejutni, mert telt ház van az aktuális előadásra. Olyan konferencia, ahol a sima buheráció, a hackelés, vagy éppen a cosplay is összejön. Állsz a folyosón és szembejön egy terminátornak beöltözött ember, és ezen a legkisebb mértékben lepődsz meg. Viszont az árnyoldalakról is érdemes megemlékezni: alig jutsz be előadásokra, mert későn érsz oda, az ebédre meg beállsz egy olyan gyorsétterem sorába, ahol 1 óra várakozással bírsz venni egy hamburgert. A magyar árak duplájáért.

Küldtünk hírt korábban: A !SpamAndHex bejutott a DefCon döntöjébe, ahova 15 csapat kerülhet a Földről. Nem először jutott ide be a csapat, hanem sorban a harmadik alkalommal. Ez nyilvánvalóan nem véletlen. Köszönjük a Forbes hasonlatát, egyben gratulálunk Hosszú Katinkának a friss eredményeihez, boldogság, ha sikereinket hozzá hasonlítják. Szóval most indul a döntő. Fontos látni: nem az a kérdés, hogy megnyerjük-e vagy 15. helyezést fogunk elérni. Az a lényeg, hogy ott vagyunk, harmadszorra. Az a lényeg, hogy a kimenő csapatainkat ismerik, elismerik, beszélnek velük. Az, hogy már sok helyen tudják, milyen a magyarok hacker csapata. Ebben az évben a hacker csapat már kb. 5 olyan külföldi versenyen is részt vett, ahol helyileg is meg kellett jelenni, nem csak távolról versenyezni, és ezek többségében a szervező fizette az útiköltségeket is. Körbebarangolni a világot Oroszországban, Kínába, Lengyelországan, vagy éppen most (szponzori támogatásból) Amerikában, azért az álma lehet sok diáknak. Várjuk, hogy ők is a csapatunk tagjai legyenek egyszer.

Szponzoraink:

microseccrysysbalabitmrg-effitasesetukatemivikeuro-onetresoritpadi

Posted on Leave a comment

!SpamAndHex at the 24th DEFCON CTF Finals

Yes, we did it again. We played against the best teams in the world at the 24th DEFCON CTF Finals in Las Vegas. However, it was not as easy as it seems to be.

This year was fairly different from any other years before. For the first time in human history, teams had to play against the DARPA Cyber Grand Challenge (CGC from now on) winner machine Mayhem from ForAllSecure. Before we go into the details of the DEFCON CTF, let’s check what happened in the finals of the CGC machines.

One day before the 24th DEFCON CTF Finals took place, 7 selected machines fought against each other to win the CGC and play with human teams. The competition was launched in the morning on August 4, but only the last couple of hours were open to the public. The very first thing that caught our eyes is the huge effort that DARPA invested into the event.

Competitor machines stood on a stage in an air-gapped setup. Their tasks were three-fold:

  1.  find vulnerabilities in CGC binaries
  2. generate a Proof of Vulnerability (PoV a.k.a exploit)
  3. patch the vulnerability with a maximum of 5% performance lost. This was a strict and essential condition of the game.

The gaming hours were divided into 96 rounds under which 82 challenges were selected for the machines. Long story short, Mayhem turned to be the winner and ForAllSecure won 2 million USDs. Congratulations!

 


Next day, the DEFCON CTF finals started with a few hours of delay due to some initial issues that Legitimate Business Syndicate (the DEFCON CTF organizer team) had to solve. The game was designed to operate with 5-minute rounds so as to accumulate the points for each team after each round. So 14 human teams and a machine, Mayhem. Similarly to previous years, the challenges were released gradually, however, the teams could not attack each other directly. They created patches and PoVs for vulnerable CGC services, and submitted them on a central site. This year, the tooling and the strategy of a team played crucial roles in the competition. Simply, you could not do anything without understanding the CGC platform. The most important thing of all was, however, the patching strategy. After patching a service it was stopped for the next round, so it was not available. As I mentioned above, performance played a key role in the competition: the more vulnerabilities you patch at once the more points you will have. One more important thing: a PoV could only slow down other teams, but you did not get points for them directly. If a team did not play this strategy, he could not perform well. Unfortunately, we put much more emphasis on PoVs than on a good patching strategy. At the beginning of day 3, we were the 11th team out of 15, then the scoreboard was hidden away for the last 4 hours. For the final results we have to wait a couple of weeks.

On one hand, we see that a better strategy could have brought us better results. On the other hand, however, we are really happy to get into the Finals for the second time in a row. Similarly to last year, we could not have realized our goal of participating in the DEFCON CTF Finals without the generous support of our sponsors. Huge thanks to them once again! We hope that next year we can play once again with the best teams in the world.

Here are some photos about us:

IMG_20160805_111823

 

!SpamAndHex at DEFCON24 T-shirt front:

front_alt_sample_on_tshirt_smaller

!SpamAndHex at DEFCON24 T-shirt back:

back_alt_sample_small

 

 

And finally the team:

sah_defcon2